A Tisza-tó jövőképével foglalkozó workshop sikerét mutatja, hogy összesen 65-en képviselték szervezetüket vagy válallkozásukat a 8 fős szervezőcsapat mellett. A résztvevők között voltak többek között helyi vállalkozók, természetvédelmi és turisztikai szakemberek, döntéshozók és politikusok. Mind-mind olyan szakemberek, akik szívügyüknek tartját ennek az egyedi régiónak a fenntartható fejlődését. A workshop zárása után számos pozitív visszajelzést kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mekkora igény van az ilyen jellegű találkozókra, hiszen nem sok alkalommal tudnak az ügyben érdekeltek közösen gondolkodni a problémáikon és lehetőségeiken. Voltak akik ötleteiket, meglátásaikat szerették volna megosztani, de voltak olyanok is, akik inkább kérdezni és informálódni jöttek a szakmai rendezvényre. A workshop fórumot biztosított a problémák átbeszélésére, ötletelésre, tudáscserére és nem utolsó sorban kapcsolatépítésre, részünkről pedig a helyi viszonyok behatóbb megismerésére.
A délutánt a Révész Máriusz a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára, F. Kovács Sándor Miniszteri biztos és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ képviselőinek (Bauer Ádám, Berencsi Miklós, Baráth Gergely) köszöntőivel kezdtük, amit egy rövid hangulatoldó feladattal folytattunk. Három kérdést tettünk fel a résztvevőknek:
A kérdésekre egy mobilapplikáció segítségével mindenki a telefonján keresztül tudott választ adni. A beérkezett válaszokból egy algoritmus szófelhőket generált, amikből szépen kirajzolódtak a leggyakoribb jellemzők, asszociációk. A résztvevők többsége a “természet”, “nyugodt”, “természetközeli”, “vadregényes” szavakkal írta le a Tisza-tó környékét. A legmeghatározóbb attrakcióknak az “ökocentrumot”, a “hallépcsőt”, a “kerékpárutakat”, a “természetet”, “élővilágot” és “madárvilágot” jelölték meg. A résztvevők véleménye szerint a térség legnagyobb hátránya az “infrastruktúra” (hiánya), emellett pedig a “szabályozatlanság” és a “marketing” (hiánya) jelent komoly gondot.
Ezután az empersend.studio képviselői (Szűcs András és Kovács Laura) mutatták be a régióban az AÖFK megbízásából ezidáig lefolytatott kutatások eredményeit, a stratégiaalkotás folyamatát, illetve a workshop aznapi céljait.
A bevezető zárásaként bemutatásra került “Az ember alkotta paradicsom” című, Ljasuk Dimitry közreműködésével a Tisza-tavat bemutató dokumentumfilm előzetese, melynek premiere 2023 szeptemberében várható, és előreláthatóan olyan nagy streaming szolgáltatók felületein is elérhető lesz, mint az HBO Max vagy a Netflix.
Egy rövid kávészünet után a munkát 4 kisebb csoportban folytattuk. A csoportmunka célja az volt, hogy a résztvevők segítségével azonosítsuk a legfontosabb megőrzendő értékeket, a legmeghatározóbb problémákat, és belevágjunk egy kezdeti közös ötletelésbe a megoldásokra fókuszálva.
A csoportmunkában nem meglepő módon, a szófelhő gyakorlathoz hasonlóan, leginkább a természeti értékek kerültek előtérbe, ugyanakkor sokkal részletesebb képet kaptunk arról, pontosan mik is ezek. Emellet több csoportba előkerült a helyi mesterségek, kézművesség és a pásztor kultúra megőrzésének fontossága is.
A legfontosabb három problémakör nagyon jól láthatóan rajzolódott ki minden csoportban: a térségi együttműködés és közös márka hiánya, a szabályozás átláthatatlansága és a meglévő szabályok be nem tartása, valamint a helyi lakosság érdekeinek és a természetvédelem ütközése a turisták érdekeivel.
Minden csoport kicsit más problémára fókuszálva igyekezett ötleteket gyűjteni a lehetséges megoldásokra, fejlesztésekre. Minden esetben előjött, hogy szükség lenne olyan átfogó szervezetre, ami menedzseli a térséget érintő problémákat, az egységes márka (és helymárka) kialakítását, valamint fórumot biztosít a közös ügyek megvitatására és információcserére. Ehhez kapcsolódva elengedhetetlennek látják a jelenlegi szabályozási rendszer letisztázását, racionalizálását, valamint betartatását. Szintén mindenhol előjött, hogy jó iránynak tartanák a tó zónásítását, ezáltal egyensúlyban tartva a természetvédelmet és a turisztikai igényeket.
A csoportmunkát követően minden csapatból egy képviselő összegezte a többi résztvevő előtt néhány percben a közös gondolkodás legfontosabb tanulságait, eredményeit.
Az alkalmat egy állófogadással zártuk, ahol a résztvevőknek még lehetőségük volt folytatni a beszélgetéseket és a kapcsolatépítést informális keretek között. A felszolgált ételek és italok helyi termelőktől érkeztek (akik maguk is részt vettek a workshopon), ezzel is felhívva a figyelmet a helyi értékek megőrzésének és a helyi vállalkozások támogatásának fontosságára.
Legtöbbször a tó termésezti értékeit és annak érintetlenségét emelték ki a csoportban lévők. A természethez kötődve többször megjelent a madárvilág és, mint élőhelyük, a nádasok védelme és megőrzése. Konkrét helyszínként említették a tó belső területét, a morotvákat, a környék holtágait, név szerint a: Hódistván és Óhalász holtágat, a Bivalyheverőt, a Rókást, és Istvántavát. Épített értékek közül megjelent a Poroszlói Ökocentrum, a vízi kilátók és azokhoz kapcsolódva a madárvilág megfigyelése. Említették a meglévő jó minőségű kerékpárutakat és hogy azokról jól megfigyelhetők a tó természeti értékei. A térséggel kapcsolatban kiemelték a vidékies hangulatát és hogy jelenleg még jól értelmezhető emberi léptéke van a Balatonnal ellentétben. Szó volt még a helyi szolgáltatók terméseztközpontúságáról is.
Leggyakrabban említett probléma az egységes, naprakész szabályozás hiánya volt. Itt ötletként felmerült a zonális szabályozás. Majdnem minden résztvevő kiemelte a belső égésű motoros csónakok káros hatását. Általános probléma még a térség szolgáltatói és szervezetei közti kommunikáció és csatornák és az együttműködés hiánya, illetve hogy az összedolgozás helyett „másolják” egymást a szolgáltatók. További problémacsoport a humán infrastruktúra és a szakképzett munkaerő hiánya volt, de megjelent a források hiánya és/vagy nem hatékony felhasználása.
Az olyan általános problémák feloldása mellett, mint az infrastruktúra építés, kommunikációs hálózat létrehozása és a naprakész szabályozás, konkrét ötletként megjelent a töltések kerékpározhatóvá tétele, új „kerékpár körök” kialakítása több komp által. Egyetértés volt abban is, hogy a minőségi szállások nem feltétlenül a hotelek építését jelentik. Többen igényüket fejezték ki olyan platform vagy fórum létrehozására, ahol a régió turisztikai szereplői informálódhatnak egymás programjairól, szolgáltatásairól, így könnyebben tudnának maguk is további kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket ajánlani vendégeiknek.
A résztvevők leginkább az egykori Regionális Marketing igazgatóságot emelték ki, ami összefogta a Tisza-tó szolgáltatóit és havi rendszerességgel ütköztette az érdekeket. Emellett a jelenleg is elérhető kombinált jegyeket említették néhány szervezet esetében.
Legnagyobb értékeknek a víz közelségét, a természetközeliséget, a nyugalmat, állat- és madárvilágot és az ezek által elérhető sporthorgászatot emelték ki. Ezen kívül nagy potenciált látnak a gazdag termálfürdő kínálatban, ami álatal további településeket lehetne hatékonyan becsatornázni a turisztikai körforgásba, mint például Tiszaörs, Kunhegyes, Tiszafüred, Karcag, Hortobágy, Tiszacsege és Kisköre.
A jelenlegi kerékpáros úthálózatot nagy értéknek tartják, illetve úgy látják, már több minőségi szolgáltatás is elérhető, példának Tiszaderzset emelték ki. Épített értékekből említésre került a tiszaörvényi szivattyúműház, a csárdák Hortobágyon (noha sok leromlott állapotban van), a templomok (pl. Tomajmonostor - monostori erőd, mely jelenleg régészeti feltárás alatt áll), a történelmi só-útra felfűződő kulturális örökségek, min a Górés tanya, a kunhalomak/kurgánok, illetve a majd minden településen megtalálható tájházak.
A szellemi örökség is nagy jelentőséggel bír a csoporttagok számára: ilyenek például a tó legendái, vagy Óhalászon a régi falu romjai. Említésre került még a pásztor kultúra, Karcag, Hortobágy, a birkapörkölt és az ezekhez kötődő rendezvények. A régióban meghatározó szerep jut még a kézművességnek: például Karcagon és Tiszafüreden a kunsági fazekasság hagyományával, míg Tiszatdorogmán gyékényfonó mesterekkel találkozhatunk.
A Tisza-tó egyszerű, letisztult, jól átadható hagyományokkal rendelkezik, amihez a helyeik hozzáállása egyedi, ugyanis fontos számukra a helyi “szellemiség” megőrzése.
A csoport alaposan végigtérképezte a Tisza-tavi térség problémáit nagyon sok szempontból. Infrastruktúra szempontjából hiányzik a kerékpáros hálózat összehangolása, a tóhoz vezető infrastruktúra gyengesége, “követő” jellege (nem organikusan alakult, hanem a tó építését követte), illetve hogy figyelembe kell venni, hogy a tó teherbírása véges. Az utóbbi kapcsán merült fel, hogy határozott döntést kell arról hozni, hogy a bevételek növelése érdekében bevállalható-e a tömegturizmus iránya, vagy sem, és ez alapján kell a fejlesztési irányokat meghatározni.
A másik nagy problémakör a kommunikáció hiánya okozza, elsősorban az ide érkező turisták felé. Nincsenek kerékpáros táblák útbaigazítás, egységes kiadványok. Ennek javulásának lehetőségét a Tourinform irodák hatékonyabb munkájában látnák.
A szolgáltató szektorra jelenleg az jellemző, hogy nem tudnak 1 napnál hosszabb időre minőségi időtöltést nyújtani az látogatóknak. Az egyes szolgáltatók nagyon pontszerű hatókörrel rendelkeznek, nincsenek egymáshoz kapcsolva.
Az utolsó nagy problémakört ebben a csoportban is a szabályozatlanságban látták. Ez veszélyes helyzetekhez, konfliktushoz vezet az aktív turisták és például az autósok vagy motorcsónakosok között, rendezetlenséget okoz, felkészületlenséget a rohamos látogatottság növekedéssel járó helyzetre. A vízparton szabályozatlan építkezések indultak, az egyre gyakoribb lábasházak elrondítják a település és tájképet. Az építkezések szabályozatlansága abból a jogi helyzetből fakad, hogy jelenleg a KÖTIVIZIG engedélyein múlik minden. Töltésen belül szinte senkinek sincs építési engedélye, mivel nagyon hosszú a procedúra, ezért mindenki inkább kikerüli, illegálisan épít.
A lehetséges megoldások kapcsán felmerültek már korábban megvalósult jógyakorlatok. A Hortobágyi Nemzeti Park alkalmaz már meglévő szabályozásokat, tiltásokat, védelmet, de a betartatására sajnos kevés humán erőforrás áll rendelkezésre. Ezen kívül a HNP szervez tanfolyamokat, túravezetőket képeznek, így hozzájárulnak a minőségi szolgáltatói réteg kialakításához.
Ebben a csoportban is előjött a korábban jól működő zónarendszer, melyet ma már feloldottak. Jelenleg jó iránynak tartják, hogy a kikötőkben szabályozva van a hajószám, illetve környezeti hatástanulmányt kell készíteni egy adott mennyiség felett, bár nem feltétlenül tartja be mindenki az előírásokat.
Vízparti építkezésekre jó példának tartják az úszóműveket, amiket könnyebb mozgatni és jobban beleillenek a tájba.
Új prioritásként merült fel a szabályok betartatásába és szemléletformálásba fektetett energiák szükségessége. Fontosnak tartják a csoporttagok, hogy a Tisza-tó szempontjából döntő testület bírjon hatáskörrel.
A csapat úgy gondolja, hogy a szabályozatlanság vezet oda hogy konfliktushelyzetek alakulnak ki, ez pedig nehezíti a fejlesztést. Egységes szisztéma szükséges arról, hogy mit és hogyan lehet fejleszteni.
Elhangzottak a legikonikusabb helyszínek, amik mindenkinek eszébe jutnak a Tisza-tóról, mint például a Kiskörei vízlépcső, a Poroszlói Ökocentrum vagy az elmúlt években épült vízi kilátók (Bölömbika, Fattyúszerkő, Küszvágó csér), de a résztvevők hamar elkezdtek olyan értékeket sorolni, amik kevésbé ismertek.
Legtöbbször a Tiszavalki medencét említették, ami a Tisza-tó természeti értékekben leggazdagabb medencéje, teljes területe fokozottan védett, valamint a Hortobággyal közösen a Világörökség részét képezi. Itt található a Tisza-tavi Madárrezervátum, ahol több védett madárfaj találta meg a maga számára tökéletes élő- és költőhelyet. A rezervátumot csak költési időszakon kívül, és csakis motor nélküli csónakokkal lehet megközelíteni, de vannak olyan részei is, ahol egészéves belépési tilalom van érvényben. Az utolsó megmaradt keményfás ligeterdő szintén a Tiszavalki medencében található. Ide sorolható még Tiszadorogma és Tiszabábolna ártéri gyümölcsöse, ami a tó körül már csak itt található.
Emellett többen megemlítették a tó körüli tanösvényeket, bár sajnos nem mindegyik van megfelelően karbantartva.
Említésre került konkrét helyszínként még Óhalász, a Dinnyésháti strand és a kerékpáros komp Tiszanána és Tiszaderzs között. Fontos kulturális örökségnek tartják Tiszaderzsi ménest, mely által igyekeznek a lótenyésztés hagyományát feleleveníteni a térségben, illetve Tiszaderzs Biblia Múzeumot, mely több, mint 450 kiállított példánnyal rendelkezik a világ minden tájáról.
Épített örökség szempontjából rendkívül kiemelkedő érték a Tiszaderzs és Tiszaszentimre között található egy Árpád kori templomrom, ami az egyházi élet kora középkori eredetére utal a térségben.
Komplex stratégia hiánya és a koncepció hiányából fakadó szabályozatlanság a Sárga Csoport szerint is a legégetőbb problémát jelenti, a jelenlegi Tisza-tó Etikai Kódexet nem tartják elegendőnek. Ehhez kapcsolódik az egységes “brand” hiánya, ami miatt a térség nem igazán ismert országon belül sem, maximum Kiskörét és Poroszlót ismerik. Az MTÜ célterületeinél például nincs külön Tisza-tó térség, hanem Debrecen és környékéhez tartozik az ő lehatárolásuk szerint.
A leggyakrabban az együttműködés hiánya hangzott el a jelenlévőktől. A Kiskörei Tourinform iroda képviselőjétől elhangzott, hogy gyakran még a tó körüli tourinform irodák sem tudnak jól együttműködni, pedig összesen csak négy van (Abádszalók, Poroszló, Kisköre, Tiszafüred) és mindegyik egy szervezet, az MTÜ alá tartozik. Ennek ellenére általában mindenki csak a maga településében gondolkodik, nem a Tisza tóban, mint térségben.
Új szempontként jött elő, hogy a helyi lakosság sokszor ellenérdekelt a fejlesztésekben, köszönik, de nem akarnak több turistát. Ami még bonyolítja ezt a helyzetet, hogy a Tisza-tó két megye határán fekszik, akik sokszor nincsenek közös nevezőn.
Infrastruktúra hiánya, nem megfelelő minősége szintén szóba került. A kerékpáros kiskör sürgős felújításra szorul, viszont ez mindössze egy kb. 20 km-es szakasz. A gyalogos vagy kerékpáros turizmust gyengíti, hogy nincsenek partmenti esőbeállók, illetve kevés a vízvételi lehetőség.
A parkolás is gondot okoz: Sok helyen nincsenek felkészülve a szezonálisan megugró turisták mennyiségéhez, az időszakos terheléshez, sok szolgáltató nem gondolja végig, hogy a vendégei hol fognak tudni parkolni. Emiatt gyakori probléma a „vadparkolás”, amit nem szankcionálnak eléggé. Általában a kerékpáros turista is autóval érkezik a kiinduló pontjához, szüksége van rá, hogy valahol le tudja rakni az autóját, amíg megkerüli a tavat biciklivel. Elhangzott, hogy 2022-ben Poroszlón átadtak egy nagy ingyenes parkolót, de nem igazán használják, mert napon van, nincs árnyék, nincs eléggé kitáblázva, illetve „messze” van a gáttól (kb. 1 km-re, de sok turistának ez már túl nagy távolságnak számít).
A szolgáltatói oldalról problémaként merült fel a minőség kérdése, a képzett munkaerő hiánya, a szolgáltatók közötti együttműködés hiánya, az idegennyelvűség hiánya és a szervezett programok szűkös kínálata.
A turistákkal kapcsolatban elhangzott problémák a szemetelés, a kulturálatlan viselkedés (pl. hangos zenehallgatással a horgászok megzavarása). Többen is kijelentették, hogy ilyen turisták inkább ne is jöjjenek, nincs rájuk szükség, fontosabb egy minőségi vendégkör megcélzása. A kerékpáros turistákkal kapcsolatban elhangzott, hogy sokszor csak jönnek, gyorsan körbe tekerik a tavat és már mennek is, nem szívesen állnak meg, fogyasztanak. Valahogy meg kéne fogni őket, hogy hosszabb időre is szívesen maradjanak. A vízi turistákkal kapcsolatos probléma, hogy sokan úgy használnak bérelt vagy saját vízi eszközöket, járműveket, hogy nem ismerik/nem tartják tiszteletben a vízi közlekedés szabályait. Ez balesetveszélyes és könnyen káoszhoz vezethet a vízen. Illetve a tájékozódáshoz fontos a jó helyismeret vagy egy megfelelő túravezető, mert a Tisza-tó egyrészt nagyon nagy kiterjedésű, másrészt nagyon zegzugos, nem olyan jól belátható, mint a Balaton, illetve sok a védett/fokozottan védett terület, ahova tilos, vagy nem minden vízi járművel megengedett a belépés. Fontos az edukáció. Jó példa erre, a SUP bázis, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, képzés nélkül nem adnak bérbe vízi eszközt. A vezetett túráikon is figyelnek, hogy mindenki betartsa a szabályokat. De nemcsak a turistákat, hanem a túravezetőket is fontos edukálni, továbbképezni, mert jelenleg sokan vezetnek úgy túrákat, hogy nincs meg hozzá a megfelelő szakértelmük, képzettségük.
Sokszor ütköznek a területet használók ellentétes érdekei, mind vízen, mind szárazföldön. Például a gáton közlekedő autósok/kerékpárosok. A vízen közlekedő kisebb és nagyobb hajók/ motorcsónakok / emberi erővel hajtott vízi járművek (kenu, kajak SUP, csónak) / horgászok között. Fontos, hogy ne akadályozzuk egymást, mindenkinek megvan a maga helye, csak jó kommunikáció kell hozzá.
A csoport a jobb térségi együttműködésekre fókuszált az ötletgyűjtés során. A két szomszédos megye közti kapcsolatok javítása, közös nevező kialakítása a Tisza-tó fejlesztésével kapcsolatban elengedhetetlen. (Jó példaként a Fertő-tó hangzott el, ahol ezt országhatárokon átívelően tudták megvalósítani.)
Ahogy már feljebb elhangzott, fontosnak tartják az egységes BRAND kialakítását. Az lenne a jó, ha minden település megtalálná a maga értékét és egyediségét, és így alkotnának egy kerek egészet a Tisza-tó körül. A turisták nagyon szeretik, ha menet közben lehet gyűjteni valamit, ezért jó ötlet lehetne egy pont/ pecsét/ érem gyűjtő rendszert kialakítani a tó körül, ezzel is egy egységes térség képét mutatva.
Szolgáltatók közti együttműködés erősítése, például jutalék rendszer kialakításával lenne elérhető, mely során egymás szolgáltatásait ajánlják, kedvezményeket, csomagajánlatokat nyújtanak így érdekeltek lesznek egymás üzletében.
Ahhoz, hogy ezek a célok elérhetővé váljanak, kellene egy szervezet, ami összefogja a Tisza-tó térségét, erősítené az együttműködést. Az csoport az alábbi feltételrendszert állította össze hozzá:
A legfontosabb pedig a helyi lakosok bevonása, mert nélkülük nem fog semmi sikerülni!
Az ötletelés kapcsán érintettek néhány szabályozáshoz kötődő témát is a résztvevők: Véleményük szerint bátrabban kellene szankcionálni a szabálysértéseket (szemetelést, vadparkolást, tilosba hajtást vízen/szárazon stb.) ezzel szelektálni a vendégkört. Példaként előkerült, hogy régen be volt osztva, hogy a tó melyik medencéjében milyen vízi eszközt, járművet lehetett használni. Ezt teljes egészében nem is kellene visszavezetni, de jó lenne, ha a Tiszavalki medencében lenne korlátozás (és az be is lenne tartatva) a természeti értékek megőrzése miatt.
Jó példaként hangzott el az egykori Tisza-tavi Túraközpont Hálózat, ami egyesületi szinten működött, összefogta a szolgáltatókat és ennek köszönhetően a Tisza-tó 2010-ben elnyerte a „Magyarország legígéretesebb természetes vízű desztinációja” címet az Európai Bizottság által kiírt „Kiváló Európai Desztinációk” című pályázaton. A túraközpont hálózat körülbelül 30 szolgáltatót fogott össze a térségben, de sajnos megszűnt és ezzel a szolgáltatók közti együttműködések is.
A csoport azt határozta meg fő üzenetének, hogy az egész tó érték, ezért nem érdemes részletekbe bocsátkozni. Ebben a térségben a természetvédelem valójában mindenki munkája. A Tisza-tavi Kódex jó kiindulópontnak számít a célok megvalósítására. Az Abádszalók- medence előrébb jár turizmus szempontjából, de Sarudi-medence szintén elkezdett fejlődni.
Alapvetően elmondható, hogy értékekben gazdag a térség, melyek nem azonos súlyúak, konkrét példát a fenti álláspont miatt nem emeltek ki.
Leggyakrabban említett probléma az egységes, naprakész szabályozás hiánya volt. Itt ötletként felmerült a zonális szabályozás. Majdnem minden résztvevő kiemelte a belső égésű motoros csónakok káros hatását. Általános probléma méVolt aki szerint szolgáltatói szempontból az Ökokocentrum az egyedüli attrakció. Általánosan elmondható, hogy 4 fő település határozható meg, melyek 4 irányba szakítják a tavat. Ez az előny egyben hátrány is: a mozaikosság. Erre reflektálva érdemes lehet célcsoportokat meghatározni az egyes területekhez. Ez persze nehezíti azt, hogy közben közös cél a minnél szélesebb rétegek megszólítása.g a térség szolgáltatói és szervezetei közti kommunikáció és csatornák és az együttműködés hiánya, illetve hogy az összedolgozás helyett „másolják” egymást a szolgáltatók. További problémacsoport a humán infrastruktúra és a szakképzett munkaerő hiánya volt, de megjelent a források hiánya és/vagy nem hatékony felhasználása.
A zónásítás hiányát ez a csapat is kiemelte, ami a Kódexben meg lett fogalmazva, ám nincs alkalmazva. Elhangzott, hogy nem Kódexre lenen szükség, hanem hanem törvényre, mert jelenleg a betartatása nem megoldott, talán a törvényi szint megoldást tud adni, mert eszközt és felhatalmazást tud biztosítani. Ellentmondásként felmerült, hogy a Balaton törvény pl. nem adott valódi megoldást az ottani hasonló gondokra.
Többen felhozták, hogy jelenleg nincs Tisza-tó Brand, pedig aktív marketingre lenne szükség, ami működik. Ezt strandüzemeltetési statisztikák is alátámasztják. Az egységesítés irányába mutat az az igény is, hogy el kell kerülni a párhuzamos, a koordinációk nélküli, pontszerű, projekteket és a pályázatalapú fejlesztési stratégiát. Ami ennek nagy gátat szab, hogy állami finanszírozásból történnek beruházások, önerő sajnos nem igazán van jelen, a magántőke nem jelenik meg kellő mértékben.
A turizmus okozta veszélyek szintén előkerültek: létező probléma a környezetszennyezés, ugyanakkor nagyon pozitív kezdeményezésként említették a PET Kupát, “melyek csodákra képesek” a probléma kezelését illetően. Az biztos, hogy ez is annak a tünete, hogy lassabb minőségű turizmusra van szükség, és meggondolandó, hogy tényleg meg kell-e mutatni mindent a látogatóknak. Talán még épp időben vagyunk, a tömegturizmus nem tetőzik, most lehet még gátat szabni ennek a tendenciának.
Továbbá gondot jelent a 4 évszakosság hiánya: jelenleg ugyan tilos a hivatalos szezonnyitó és szezonzáró rendezvény, de a programokat lehet és kellene is szervezni, már márciustól. Jelenleg egyedül csak a sporthorgászat önfenntartó, és 4 évszakos, ugyanis mind a 12 hónapban elérhető.
A csapat fő célként a fenntartható turizmus elősegítését tűzte ki, melyekhez a horgász-, kerékpáros- és vízi turizmust határozta meg fő területekként.
Járható útként egyedül az olyan élőhelyfenntartó beruházásokat látják, melyek egyben ökoturisztikai fejlesztéseknek is számítanak. Fontos szempontként került elő a természetet közelebb hozása, mivel nem feltétlen az embert kell elvinni a természetbe. Építési beruházások esetében fenntartható épületekben kell gondolkozni (passzív/aktív irány, zöld építőanyagok, megújuló energia (víz)), melyet egybe lehet kötni akár az innovatív módszerek edukatív jellegű bemutatásával is. További okos megoldásokkal tovább fejleszthető információ átadás. Ilyenek lehetnek például a digitális tanösvények vagy ökolábnyom-számítást segítő felületek.
A fenntartható turizmus szempontjából fontosnak tartják az evezőbázisok fejlesztését, a jármód-váltó pontok kialakítását (pl.: kerékpárról vízre), kerékpáros pihenőhelyek bővítését, ifjúsági táborhelyek kialakítását és a túravezetők továbbképzését.
