A stratégia-alkotás folyamatában a jövőkép és annak eléréséhez vezető célrendszer megalkotása után - a megvalósítás előtti utolsó lépésként - a projektek feltárása és osztályozása történik.
Időtávját tekintve a stratégia 2030-ig terjed, így a projekteket is ebben az időtávban kell megfogalmazni és értelmezni. Fontos, hogy ne a forrásokat vegyük kiindulási alapnak, hanem a szükségletekhez próbáljunk forrást szerezni.
Azaz, hogy milyen alapvető célokat fogalmaznak meg egyes személyek, amikor aktív szabadidős tevékenységeket szeretnének folytatni. Három ilyen fő motivációt tudunk azonosítani.
A turisták kiszolgálása érdekében az időtöltés különböző fázisaira koncentráló és átfogó projektek megvalósítása szükséges. A teljes folyamatot a turista szemszögéből figyelembe véve az alábbi fő azonosítható események és állapotok a következők:
Átalakult fogyasztó szükségletek a turizmusban
A modern társadalmak életmódjának egyik alappillérévé a digitális hálózatok, a felgyorsult információ szolgáltatás -és fogyasztás vált. 2022-ben globális szinten az okostelefon felhasználók száma meghaladta a 6,5 milliárd főt. Az átlagos napi okostelefon felhasználás mértéke főre lebontva meghaladja a 3,5 órát, míg a képernyő előtt töltött napi idő mértéke közel 7 óra. Ezen szokások alakulásával párhuzamosan a digitalizáció, az online felületek és megoldások, a mobil applikációk fokozatosan beépültek a turisztikai szolgáltatásokba is és új utakat nyitottak meg az utazások tervezésében, népszerűsítésében, foglalásában és a különböző szolgáltatási elemek, tevékenységek átélésében is. Napjainkban globális szinten az utazások 80%-a online foglalás útján kerül rögzítésre. Fontos megjegyezni, hogy a direkt foglalások (nem online ügynökségen keresztül) mértéke egyre növekszik. Utóbbi szorosan kapcsolódik az ökoturizmus ideológiájához, mely a direkt, helyi szolgáltatók támogatását képviseli és a fenntartható szellemiség részét képezi.
A környezeti és éghajlati változások, valamint a pandémia okozta kihívások a fenntarthatóság fogalmát, illetve a környezetvédelem szellemiségét trenddé, kiemelten fontos társadalmi értékké emelte fel. Ezen fogalmak a társadalmi rendszerek széles skálájába beépült – mint termékgyártás, kommunikáció, oktatás, életmód stb. – így a turizmusba is. Nemzetközi kutatások alapján az elmúlt pár évben a következőképpen változott a fenntartható utazások mértéke:
Ugyan a fenntartható, környezettudatos gondolkodás és szemlélet a nyugati társadalmakban kiegyensúlyozottabban és szélesebb körben van jelen, mint hazákban, a trend terjedése azonban a magyarországi kultúrába is beépülni látszik és növekedése prognosztizálható.
Az utóbbi években tapasztalt utazásokat hátráltató tényezők – mint környezeti katasztrófák, illetve a pandémia okozta korlátozások- jelentősen átformálták a helyváltoztatási motivációkat. Az utóbbi évtizedek utazási szokásait általánosságban a hosszabb utak, a frekventált desztinációk felkeresése és a külföldi élménykeresés jellemezte. E szokások a fent említett kihívások következtében egyre inkább fordulnak a gyakoribb és rövidebb időtartamú utazások, a belföldi és kevésbé látogatott desztinációk felkeresése felé. 2020-ban a hazai turisták 70%-a választotta a belföldi utazást a külföldi üdülés helyett.
A kevésbé frekventált desztinációk látogatása szorosan kapcsolódik a pandémia okozta életmódbeli szokásokhoz. Az utazók nagy százalékban szeretnének szűkebb, családi környezetben kikapcsolódni és a környezeti értékek megismerése, valamint az élménykeresési szokásaik is egyre erősebben kapcsolódnak a természeti környezethez. E tényezők jól támogatják az aktív- és ökoturizmus ideológiáit és elősegítik a turisztikai fejlesztések kiterjesztését újabb régiókra.
Az átalakult fogyasztói szokások közül az egyik legjelentősebb faktor. Az egészségtudatos magatartás és életmód trendjének kialakulása hosszú folyamat, a nyugati kultúrákban már a 2000-es évek környékén erős fejlődést mutatott. A pandémia okozta kihívások – mint egészségügyi mutatók, stressz faktorok, egyéni tapasztalások a fizikai- és mentális egészség témakörében- a trend abszolút szárnyalásának adott utat és napjainkra az egészségtudatos gondolkodás a különböző társadalmak életében szinte minden rétegét áthatja. Számos nemzetközi kutatás mutatja, hogy a járvány első hulláma óta, a különböző társadalmakban a megkérdezettek mintegy 60-70%-a új, egészségmegőrző magatartásformát épített be életébe és mindennapi gondolkodásuk, motivációjuk, szükségleteik is e mentén formálódtak át.
