A Partnerek számára kiküldött kérdőív célja a térségben lévő szereplők és szolgáltatók aktív és ökoturisztikához kapcsolódó véleményének felmérése. A kérdőív elemzése által választ kaptunk arra, hogy a jövőképalkotás során, mely szempontokra és területekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani, milyen tényezők szabályozása indokolt, illetve, hogy milyen tényezők jelenthetnek veszélyt a térség hosszútávú fejlődésére.
Ezen bekezdésben a működési kör, valamint a kor és tartózkodási idő szerinti célközönség bemutatása következik.
kitöltők válaszaiból kiderül, hogy nagy részük a vízi turizmust helyezi fókuszba, emellett nagy arányban megjelenik az ökoturizmus is. Körülbelül a válaszadók fele foglalkozik még kerékpáros- fürdő- és strandturizmussal. Átlag alatt jelent meg a rendezvény-, valamint a horgászturizmus, míg gasztro- és buli turizmust csak a válaszadók töredéke jelölte a megcélzott szegmensek között.
A Partnerek célközönségét javarészt középkorúak és nagyobb gyerekkel rendelkező családok teszik ki, azonban átlag feletti értéket kapott a kisgyermekes családok és általános iskolások köre is. Átlag alatt jelölték meg a szeniorokat, illetve a középiskolásokat, legalacsonyabb értéket pedig a fiatal párok és cégek kaptak.
A turisták látogatási idejét tekintve a partnerek leginkább többnapos turistákat várnak a térségbe, jóval kisebb arányban céloznak meg egynapos turistákat, átutazó turistákat pedig csak egy Partner jelölt meg tartózkodási idő szerinti célcsoportnak.
A megkérdezettek a térség turizmusának jelenlegi állapotát is értékelték. A turizmus egyes szegmenseit 1-6-ig terjedő skálán lehetett pontozni, a magas pontszámok rámutathatnak a térség erősségeire, az átlag feletti és közeli értékek megmutathatják azon területeket, amelyeken történt fejlődés, de még nem érték el ideális állapotukat. Az alacsony pontszámokat mutató szegmensek megmutatják mely területek fejlesztésére érdemes kiemelt figyelmet fordítani.
A válaszadók egybehangzóan a térség természeti attrakcióit értékelték a legmagasabb pontszámokkal. Magas eredményt ért el továbbá a térség gépjárművel való megközelíthetősége, azonban a a közösségi közlekedéssel való elérhetőség csak átlagos értékelést kapott. A strandok száma, az aktív turisztikához kötődő programkínálat és a sportolási lehetőségek mind jó értékelést kaptak, ezzel szemben a strandok minősége csak átlagos
Szálláshelyeket nézve azok száma átlag feletti értékelést kapott, míg minőségük és ár-érték arányuk épp elérte az átlagost. A vendéglátóhelyek száma pont átlagosnak mondható, azonban azok színvonala és ár-érték aránya átlag feletti. Az eszköz kölcsönzési lehetőségek száma és az ott elérhető eszközök mennyisége szintén jó értékelést kaptak, azonban az eszköz szállítási lehetőségek tekintetében már átlag alatti lett az értékelés.
A kikötőpontok száma átlagos eredményt mutat, azonban minőségük átlag alatti. A kerékpáros infrastruktúrához köthető elemek, mint a pihenők száma és minősége mind átlag alatti értékelést kapott. Az értékelendő szempontok közül legrosszabb eredményt a kerékpáros javítópontok kaptak.
Az alábbi bekezdés a térség előrelépéséhez és fejlődéséhez szükséges területek fontosságát értékeli a kapott válaszok szerint. Ezen kérdések szinte mindegyike magas pontszámokat kapott, amiből arra lehet következtetni, hogy a kérdőívben szereplő területek mindegyikén indokoltak további fejlesztések.
A Partnerek értékelése alapján az ide látogatók igényeinek felmérése és megismerése a legfontosabb, míg az egyes attrakciók és szolgáltatók nyitvatartási idején a legkevésbé indokolt változtatni. Megemlítendő még, hogy a többi szemponthoz képest a környezettudatos megoldások alacsonyabb pontszámot kaptak. A fontossági sorrendben második az egyes fejlesztések összekapcsolása, az együttműködések erősítése és a vízminőség fenntartása és javítása lett. A többi szempont és értékelésük az alábbi diagramon tekinthető meg:
A következő szövegrészben azokról az attrakciókról lesz szó, melyek által a Tisza-tó térsége tovább népszerűsíthető a kitöltők véleményére alapozva.
Hasonlóan az előző kategóriához, ezen területen is viszonylag egységesnek mondható a partnerek véleménye. Legkiemelkedőbb eredményt a helyi termékek népszerűsítése érte el, emellett kiemelt kategóriába került a gasztronómia, az aktív turisztikai útvonalak (tanösvények, vízi útvonalak, kerékpárutak) és az azok mentén kiépítendő pihenőhelyek és infrastruktúrájuk fejlesztése. A kiemelt kategóriától nem sokkal lemaradva a kilátópontok, a strandok és biztonságos természetközeli fürdőhelyek továbbá a szabályos és biztonságos vízi sportpályák kerültek. Átlag feletti értéket a madárlesek, a természetvédelmi oktatóközpontok, az ökoturisztikai szálláshelyek és a természeti területek elérhetősége kapott.
A következőkben a térség fejlesztésének kockázataira kapott válaszok értékelése olvasható. Ezen vizsgálat során már több homogén csoport elkülöníthető, azonban a válaszok majdnem fele kimagaslóan magas pontszámot kapott, miszerint a fejlesztések során jelentős kockázat merülhet fel. Ezek megoldása kiemelt feladat lehet a továbbiakban.
A válaszadók legmagasabb kockázatnak, egyenlő szinten, a túlzott beépítettséget, a helyi élővilág életterének csökkenését, a környezet szennyezést és rombolást, valamint a tömegturizmust jelölték meg. Emellett megjelent még a zajszennyezés valamivel kevesebb értékkel, de bőven átlag felett. Kisebb de szintén átlag feletti eredményt ért el a helyi lakosság életterének csökkenése és a lakóingatlanok helyzete, továbbá a klímaváltozás is.
Az esetleges korlátozásokra vonatkozó felmérés eredményei lekövetik a kockázati tényezők során megállapítottakat, így a válaszadók véleménye szerint kiemelten a partmenti beépítéseket kellene korlátozni, emellett érdemes lenne szigorítani a motorral hajtott vízi járművek használatát. Jóval kisebb hangsúllyal, de megjelent még a vízi sportpályák és a horgászhelyek korlátozása is.
A kérdőívet kitöltők a térség legmeghatározóbb attrakciójának tartották a Poroszlói Ökocentrumot, melyet szinte mindannyian megemlítettek, ezután a kerékpározás és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra jelent meg legtöbbször, továbbá a vízi kilátók és a Kiskörei Hallépcső is többször említésre került. A válaszok között megjelentek a Tisza-tó körüli strandok, a térség gyógyfürdői, valamint többféleképpen említésre került a tó természetközeli, nyugodt hangulata és az azt bemutató infrastruktúra. Megjelentek még attrakcióként a Sarudi Élményfalu és a Poroszlói SUP Bázis is.
A térség turisztikai fejlesztési lehetőségeire vonatkozóan a legtöbb válasz a térségi és helyi együttműködésekkel kapcsolatos, így például említésre került az egységes arculat és kommunikáció kialakítása és így a szolgáltatások magas minőségen tartása együttes erőfeszítéssel. Felmerült még a települések és megyék közötti együttműködés megalapozása hosszú távon, egységes szempontok és érdekek mentén. Következő nagyobb témakör a kerékpáros és vízi sportolási lehetőségek voltak, melyek során felmerült a kerékpáros utak bővítése, a vízi útvonalak kijelölése és azok mentén megállópontok létrehozása, valamint a mozgásformákhoz kapcsolódó tematikus programok szervezése is. Ezek mellett említésre kerültek az ökoturizmust népszerűsítő fejlesztések is. Valamint többször megjelent a szállások és vendéglátóhelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése, a strandok és termálfürdők fejlesztése és az attrakciók közti távok ökoturisztikai ezközökkel való áthidalása is. Átfogó gondolatként többször visszatért, hogy a fent leírt fejlesztéseket oly módon kell megvalósítani, hogy a térség természeti értékei semmilyen szinten ne sérüljenek, esetleg tovább gyarapodjanak.
A válaszadók saját szervezetükhöz kapcsolódó fejlesztésekre igen szerteágazó lehetőségeket írtak, azonban mindegyik fejlesztés szorosan kapcsolódik az aktív és ökoturisztikához, valamint az ezt támogató folyamatokhoz.
A válaszadók szerint a térség fejlődését a jövőben jelentősen gátolhatja a köz és magán szereplők közötti érdekellentétek, és az ebből fakadó konfliktusok. A szervezetlen megjelenés, legyen az a programok egymásra szervezése vagy az attrakciók másolása. Ehhez valamelyest kapcsolódva gátló tényezőként merült fel a helyi értékek és tényezőket figyelmen kívül hagyása melletti, profitorientált befektetői látásmód. Megjelent emellett a források hiánya, vagy azok pontszerű elosztása is. Többen említették a vízminőség folyamatos romlását, ehhez kapcsolódóan az iszaposodást, feltöltődést és az országhatáron kívülről érkező szennyezéseket. Felmerült még a megközelíthetőség problémája, valamint a háromévszakos és időjárás független programok hiánya is.
Az kitöltők saját szervezetüket érintő gátló tényezőként leginkább a forráshiányt, és a szakképzett munkaerő, vagy sok esetben bármilyen munkaerő hiányát jelölték meg.
A válaszadók működési köre leginkább a vízi- és ökoturizmushoz köthető, azonban nagy arányban van jelen a kerékpáros turizmus is. Célközönségükként főleg a többnapos turistákat, kor szerint a középkorúakat és nagyobb gyerekkel rendelkező családokat jelölték meg.
A térség jelenlegi állapotának értékelésekor legkimagaslóbb pontszámot a természetközeli kikapcsolódási lehetőségek és a természeti attrakciók kaptak, de ezek mellett megjelent az aktív turisztikához kötődő programkínálat és a sportolási lehetőségek széleskörű elérhetősége is. Kedvezőtlen eredményeket a kerékpáros és vízi megállók és pihenőhelyek száma, valamint minősége kapott. Legnagyobb hiányosság azonban a kerékpáros javítópontok elérhetősége volt.
.
A Tisza-tó térség népszerűsítéséhez kapcsolódóan a kategóriákon belül nem voltak megfigyelhetőek nagyobb eltérések, így az általánosan magas értékek azt sugallják, hogy a felsorolt témák mindegyikében szükséges az előrehaladás.
A térség népszerűsítéséhez kapcsolódó attrakciók közül legmagasabb eredményt a helyi termékek népszerűsítése érte el, de mellett hangsúlyosan megjelent a gasztronómiai lehetőség bővítése és az aktív turisztikai útvonalak és az azok mentén kiépítendő pihenőhelyek fejlesztése is. Hasonlóan a térség népszerűsítéséhez a további témák értékelése mind átlag felett teljesített.
.
A helyi területekhez kapcsolódó kockázatok közül legnagyobb veszélynek a túlzott beépítettséget és a helyi élővilág életterének csökkenését jelölték meg a kitöltők. Ehhez kapcsolódva korlátozásokat is leginkább a partmenti beépítésekere és a motorral hajtott vízi járművek használatára vezetnének be.
.
A Tisza-tó térség lehetséges fejlesztéseihez kapcsolódó nagyobb témák az együttműködések, magán és döntéshozói érdek egyeztetések, valamint a vízi és kerékpáros turizmushoz kapcsolódtak. Átfogó elvként megjelent a térség természeti értékeinek szigorú védelme és gyarapítása. Gátló tényezőként a köz és magán szereplők érdekellentétei és az ebből származó konfliktusok, valamint a szervezetlen megjelenés, ezen belül is az egymást hátráltató fejlesztések kerültek megjelölésre.
